A kereskedelemről szóló 2005. évi törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról címet viselő indítvány alapján a nyereséges működést azoktól a cégektől követelnék meg, amelyek nettó árbevétele az egymást követő mindkét üzleti évben eléri az 50 milliárd forintot. A javaslat a nagyobb cégek működésének szabna gátat azzal is, hogy kimondja: nagyobb szuper- vagy hipermarketet nemcsak építeni, de üzemeltetni sem lehetne világörökségi terület nagyvárosias lakóterületén.
A javaslat általános indoklása szerint a tőkeerős üzletláncok piaci erőfölénnyel rendelkeznek, "melyet minden lehetséges módon ki is használnak". Ez ellen a fogyasztók, illetve a magyarországi kis- és középvállalkozások érdekeinek a védelmében fel kell lépni. A tőkeerős üzletláncok megengedhetik maguknak, hogy az árak lenyomása érdekében akár több évig is veszteséget termeljenek, így ellehetetlenítik azokat a vállalkozásokat, amelyek nem tudnak az árversenyben részt venni, hiszen a nyereségből tartanák fenn magukat - olvasható az indoklásban.
A kétéves szabályt egy esetben, mégpedig a cégek megalakulásától számított első négy üzleti évben nem kell alkalmazni, jellemzően ugyanis ezekben az években olyan egyszeri, nagy értékű beruházásokat hajtanak végre, amelyeket nem fedeznek a bevételek, de elengedhetetlenek a kereskedelmi tevékenység elindításához és hosszú távon megtérülnek. A javaslat tisztázza az üzlettípusok fogalmát, mert a törvény eddig nem tett különbséget az üzletek típusai között, vagyis egységes szabályokat alkalmazott a kis családi üzletre, illetve hatalmas alapterületű hipermarketekre is.
Hipermarketnek nevezi a javaslat az 5000 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzletet, a szupermarket 400-2500 négyzetméter, a nagyméretű szupermarket pedig 2500-5000 négyzetméter közötti bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet. Az előterjesztés szerint speciális kategória lenne a diszkont, amely 400 négyzetméternél nagyobb, de nem rendelkezik friss hús, húskészítmény és tejtermékek kimérésére szolgáló pulttal.
És még egy különadó….
A napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteket üzemeltető vállalkozásokat 2015-től sújtó élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke figyelemre méltó. Ennek az adónak is – hasonlóan a korábbi kiskereskedelmi különadóhoz – az alapja az árbevétel, illetve a mértéke sávosan progresszív: 500 millió forintig adómentesség fog érvényesülni, majd 50 milliárd forintig 0,1 százalék lesz az adómértéke, ezután pedig 50 milliárd forintonként 1-1 százalékkal emelkedik a díj mértéke egészen a 300 milliárd forint feletti sávig, ahol az 6 százalékban maximalizálódik. A jogszabályt különadónak minősítette a Piac&Profitnak Vámos György, az OKSZ elnöke.
