Van, amit érdemes lenne eltanulnunk a bevándorlóktól

Egy csomaggal nekivágni az ismeretlennek, átkelni sivatagokon és tengereken egy jobb élet reményében, készen állni bármilyen kellemetlenségre, olyan habitust kíván, ami egy sikeres vállalkozó legfontosabb ismertetőjegyeit viseli magán. Elszántságot, bátorságot és kezdeményezőkészséget.

2015. október 23.

kfarkas

„Sok évvel ezelőtt egy bőrönddel érkeztünk meg a férjemmel az országba, nem volt semmink, csak a bátorságunk és az egymás iránti szeretetünk” – emlékezik vissza a Zeynep Ilgaz, a Confirm Biosciences alapító-elnöke az Entrepeneur.com-on.

Az egészségügyben használatos diagnosztikai eszközöket forgalmazó milliárdos árbevételű cég vezetője szerint több olyan eleme is van a menekülteket, bevándorlókat jellemző gondolkodásmódnak, amelyek az üzleti életben is elengedhetetlenek a sikerhez, ilyen az igény és hajlandóság a tanulásra, a kezdeményezőkészség vagy a kockázatvállalási hajlam.

Sok bevándorló profitál is ebből a mentalitásból: a Duke University felmérése szerint a Szilícium-völgy startupjainak több mint felét (52 százalékát) bevándorlók alapították 1995 és 2005 között. A kutatás eredményeiből az is kitűnik, hogy ez nem véletlen: a vállalkozási hajlandóság ugyanis kétszer akkora a bevándorlók között, mint a született amerikaiak körében (ami még így is magasabb, mint a magyarok között.) Mutatunk négy olyan tulajdonságot, amelyet érdemes lenne a magyar vállalkozóknak is magukévá tenniük.

Megéri, mégis ritkán merészkednek külföldre a magyar cégek

Egy globális felmérés szerint az export tevékenységet folytató vállalatok a belföldi piacon maradó cégekhez képest harmadával nagyobb valószínűséggel növelik nyereségüket. A magyar gazdaság jelentős mértékben épít a külkereskedelemre, a kis- és középvállalkozások jelentős többsége azonban csupán a belföldi piacra koncentrál.

Nemzetközi szemlélet

A bevándorlók és a menekültek pontosan azért hagyják el országukat, mert jobb (vagy sok esetben az egyetlen) lehetőséget idegen földön látják. Még ha egy magyar vállalkozó csak belföldi tevékenységet folytat is, szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy egyrészt a magyar társadalom is a globalizáció útján halad, másrészt a hazai tízmilliós piac korlátozott lehetőségeket kínál a növekedésre. A globális szemlélet, azaz a határainkon túlra tekinteni, és külföldi piacok és fogyasztók igényeit is szem előtt tartani, lehetőséget kínál a terjeszkedésre, amit egy idő után sok vállalatnak érdemes fontolóra vennie.

A változatosság gyönyörködtet

A különbségek tisztelete és elfogadása megéri, ezt jól példázzák a megváltozott munkaképességű, illetve más hátrányos helyzetű csoportokat foglalkoztató magyar cégek példái is. Minél szélesebb körből toborzunk, minél több szempont, vélemény jelenik meg a cégünknél, annál szélesebb fogyasztói bázist leszünk képesek kiszolgálni. Ez nem csak Magyarországon igaz: a Floridai Egyetem kutatása szerint azoknak a cégeknek, amelyek befogadó és toleráns személyzeti politikát folytatnak, átlagosan kétszer nagyobb a cégértéke, mint a kevésbé diverzifikált személyzettel rendelkező vállalatoknak.

Multikulti

A külpiaci terjeszkedésnél a magyar vállalatok éppen azzal a problémával szembesülnek, amivel a bevándorlók Magyarországon: a kulturális különbségekkel. A legtöbb bevándorló elfogadja a befogadó ország kultúráját, ezt egy vállalkozásnak is meg kell tennie, ha meg akarja vetni a lábát egy idegen országban. Ugyanakkor érdemes ezt szem előtt tartani a hazai piacon is, hiszen a fogyasztói igények régiónként és nemzetiségenként is különbözhetnek. A kulturális különbségek elfogadása és tiszteletben tartása tehát a piaci érvényesülés egyik alaptétele.

Nekivágni

Lenne bátorsága keresztülvágni a sivatagokon és tengereken, alkalmazkodni idegen nyelven adott utasításokhoz és szabályokhoz, mindezt bizonytalan sikerért? Mindezen keresztülmegy a külpiacra lépő vállalkozó és egy ma Európa határaihoz érkező menekült egyaránt. A bátorság, a rugalmasság, a kezdeményezőkészség elengedhetetlen tulajdonságok azonban minden vállalkozáshoz.

Bevándorló vállalkozók: a férjét követte

A kultúrák találkozásából számtalan jó dolog kisülhet – Magyarországon is –, például olyan üzleti vállalkozások, amelyek talán épp azért lesznek sikeresek, mert az ötletgazda valami olyat tud, amit más nem. De amit itt létrehoz – akár termék, akár szolgáltatás –, az magyar. Itt fejlesztik, itt gyártják, és esetleg innen indul világhódító útra.

Van, aki a férjét követte

Maki Stevenson, a Makifood Főzőiskola alapítója magyar férjét követte ide. Véleménye szerint szerint nehéz az ügyfelek szemében érdekesnek maradni egy kis piacon, a hivatalokban komoly gondot jelent a nyelvismeret hiánya, de nagyon élvezi, hogy mi magyarok igazi szenvedéllyel viszonyulunk a főzéshez és az ételeinkhez.

Van, aki a gyógynövények miatt jött

Sose tervezte, hogy vállalkozó lesz az iráni származású gyógynövénykutató, dr. Iman Mirmazloum, de felismerte a fogyasztói igényt, így most kiváló minőségű gyógyteákat készül piacra dobni Magyarországon.

És van, aki a szerelme után jött Magyarországra

A szerelem hozta, és otthon érzi magát Magyarországon az amerikai származású Kat Williford. Fenntartható szemléletű, magas minőségű, kézzel gyártott ruháira egyelőre leginkább a turisták vevők.