Cséfalvay Zoltán szerint a véglegesítés előtt álló EU-költségvetésben a lakossági, az önkormányzati és a vállalkozói szféra beruházási végösszege a 700 milliárd forintot is meghaladhatja. Az energiahatékonysági beruházások növelése Magyarországon kiemelt gazdasági cél, hiszen a fenntartható rezsicsökkentés egyik alappillérét jelentik - tette hozzá. EU-támogatásból és hazai forrásokból 2010 óta 270 ezer lakás és 55 ezer családi ház esetében valósult meg energiatakarékos beruházás - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára. (Nyáron indulhat a pályázati dömping!)
Takarékosság az igazi rezsicsökkentés
Rá is fér a magyar ingatlanokra a felújítás: Magyarországon több mint 4 millió lakóingatlan van, ebből 2,8 millió családi ház. Ezeknek 80 százaléka jellemzően nem rendelkezik hőszigeteléssel és a fennmaradó épületek mintegy felében sem megfelelő a szigetelés. Ha az ingatlanokat energetikai szempontból hatékonyabbá tennénk, akkor amellett, hogy ez munkahelyeket teremtene az építőiparban, a lakossági gáz, illetve villanyfogyasztás is jelentősen csökkenne.
„Itt van, ez az igazi rezsicsökkentés” – mondta korábban a Piac & Profitnak Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az átlagos családi házra számított 1,2 millió forintos nettó költség sok család számára elérhetetlen, különösen a jelen helyzetben, amikor a családok 80 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. „Ezért fontos lenne, hogy az állam célzott programokon, vagy esetleg kamattámogatott hitelkonstrukción keresztül szerepet vállaljon a magyar lakóingatlanok hatékonyságának növelésében” - mondta Aszódy.
Építkezzünk másképp!
A legtöbb energiát a háztartások használják fel a világban, mutatott rá Kárpáti József, az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozat (MAKÉSZ) elnöke a Piac & Profit 2013-as Fenntarthatósági csúcsának környezettudatos megoldásokról szóló panelbeszélgetésében. Kárpáti újításokat is felvillantott: Svédországban már olyan harminc emeletes torony építése van folyamatban, melynek szerkezete faalapú.
Évente 6700 új lakás épül hazánkban. Bár 2020-tól az EU-ban elvileg csakis olyan lakóépületeket lehet felhúzni, melyeknek nincs primér energiafogyasztása (vagyis passzív házak vagy kellő színvonalú hőszigeteléssel ellátott épületek), magyarázta Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. Ám a hazai szabályozás mégis engedékenyebb, s azt tartja szem előtt, nehogy tönkremenjenek a piacon még így-úgy elegzisztáló, régi technológiákat alkalmazó téglagyárak, tette hozzá Kárpáti.
