Brüsszelnek már nem is olyan fontos a klímavédelem?

Lazíthat energetikai és klímavédelmi célkitűzésein az Európai Unió (EU). Az Európai Bizottság (EB) tagjai ugyanis azt fontolgatják, hogy 2030-ra csak nem kötelező célszámokat fogadnak el a megújuló energiaforrások szerepéről.

Nem lesz kötelező – Kép: PP

Az EB várhatóan január 22-én fog javaslatot tenni az EU 2030-as energetikai célkitűzéseiről. A Financial Times információi szerint azonban még jelentős eltérések vannak az egyes biztosok álláspontjában, és a különböző kormányok, az energiaszektor szereplői és a környezetvédők is próbálják befolyásolni a döntést. A legfontosabb kérdés, hogy 2030-ra a tagállamok teljes energiafelhasználásuknak hány százalékát kelljen megújuló energiaforrásokból fedezniük, és hogy ez mennyire legyen szigorú célkitűzés. Nagy-Britannia nem kötelező célszámokat akar, de Németország kemény szabályokat szeretne. (Teljes egészében nem állhatunk át megújuló energiaforrásokra, de az arányukat növelhetjük.)

Az angol napilap szerint jelenleg egy kompromisszumos javaslaton dolgoznak. A javaslat szerint 2030-ra közel 30 százaléknak kellene lennie a megújuló energiaforrások arányának, de ez nem kötelező célszám, csak ajánlás. Ezt ellensúlyozandó kötelező lenne növelni az energiahatékonyságot. A 2030-as javaslat eltér az EU 2020-as vállalásaihoz képest. 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását (az 1990-es szinthez képest), és kötelezően 20 százalékra emelni a megújuló energiaforrások arányát. Tehát a 2020-as javaslathoz képest mostanra felcserélődtek a hangsúlyok.

A Financial Times szerint a célok közti különbséget a megújuló energiaforrások támogatásának káros mellékhatásaitól való félelem okozta. Az EU támogatja a megújuló energiaforrásokat, de ez felfelé hajtja az energiaárakat, és aláássa az európai versenyképességet. Az EB adatai szerint az Egyesült Államokban 2005 és 2012 között 66 százalékkal csökkent a gázár az ipari felhasználók között, miközben Európában 35 százalékkal növekedett. Egyes energetikai cégek ezért érvelnek a kötelező EU-s célszámok ellen. Szerintük a kormányokra kellene hagyni, hogy hogyan érik el a károsanyag-kibocsátásuk csökkentését, mert így csökkennek a támogatási költségek, és a versenyképesség is megmarad.

A megújuló energiaforrásokkal foglalkozó vállalatok szerint viszont kötelező célszámok kellenek, és legalább 30 százaléknak kellene lennie a környezetbarát energiaforrásoknak. Ezzel ért együtt a Greenpeace környezetvédő csoport is, amely 45 százalékos arányt szeretne.

A klímaváltozás felelősei elférnének egy csuklós buszban
Egy friss kutatás megdöbbentő eredményeket hozott: az 1845 és 2010 közötti összes globális üvegházhatású gázkibocsátás kétharmadáért csupán 81 cég és 9 ország felelős. A Gazprom az ötödik a befektetői vagy állami kézben lévő első húsz vállalat közül, a Shell pedig hatodik a Climatic Change (Klímaváltozás) című tudományos lapban megjelent kutatás szerint.

Véleményvezér

Szijjártó Péter diktátor barátja nagy bajban

Szijjártó Péter diktátor barátja nagy bajban 

Amerika gyakorlatilag megtámadja Venezuelát.
Egyre kevesebb kenyeret tud venni a magyar a fizetéséből

Egyre kevesebb kenyeret tud venni a magyar a fizetéséből 

A kenyérinfláció tűpontos jelzőszáma a gazdaság működésének.
Történelmi pillanat, jóváhagyta az Európai Parlament az Európai Védelmi Ipari Programot

Történelmi pillanat, jóváhagyta az Európai Parlament az Európai Védelmi Ipari Programot 

A magyar képviselőknek nem tetszett az európai hadiipar közös fejlesztése.
Sikerült leépíteni Románia szintjére a magyar egészségügyet

Sikerült leépíteni Románia szintjére a magyar egészségügyet 

Már Egészségügyi Minisztériuma sincs az országnak.
Külföldön kezelik a Digitális Polgári Körök tagjainak személyes adatait

Külföldön kezelik a Digitális Polgári Körök tagjainak személyes adatait 

Nemcsak a Tisza párt kezel külföldön adatokat.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo