Eddig is tudtuk, hogy a légkör növekvő üvegházgáz-koncentrációja elsavasítja az óceánokat, a felmelegedés révén pedig növeli a sivatagok terjedését, de a szárazföldön még több káros hatást fejt ki a folyamat. A Harvard University tudósai először találtak közvetlen kapcsolatot a levegő széndioxid-szintje és a növények csökkent cink- és vas-tartalma között, számolt be a vizsgálati eredményekről a The Guardian brit napilap. A tudósok egyelőre viszonylag értetlenül állnak a jelenség előtt, mivel pontosan nem tudják megmagyarázni, milyen mechanizmus okozza a kölcsönhatást a növényekben.
A búza, a rizs, a kukorica és a szójabab 41 fajtátjának tápanyagtartalmát vizsgálták különféle széndioxid-szinteknél: a 380-390 ppm-es (partcile per million) szinten termesztett növényeket éppúgy figyelték, mint a 545-585 ppm-es levegőben növekvőket, 2050-re ugyanis ilyen fokú légszennyezettséget jósolnak a klimatológusok, ha a klímapolitika nem tud hatékonyan beavatkozni és jelentős emissziócsökkentéseket elérni.
Egészségünk szempontjából különösen fontos a cink és a vas, hangsúlyozta Samuel Myers, a vizsgálatot összegző tanulmány szerzője, mely a rangos Nature szakfolyóiratban jelent meg. Világszerte 2 millió ember szenved cink- és vashiányban, így az új felfedezés arra figyelmeztet, hogy a meglévő közegészségügyi problémákat tovább súlyosbíthatja a környezetszennyezés.
Tekintetbe véve, hogy a növekvő népsűrűség következtében 2050-ra 9 milliárd embert kellene ellátni, az a megoldás, hogy mindenki több élelmiszernövényt fogyasszon a kieső cink és vastartalom pótlására, aligha lesz kivitelezhető. A három növény 41 vizsgált változata közül egyeseknél kisebb tápanyagcsökkentést tapasztaltak, így valószínűleg ezeket kell majd használniuk a jövő agronómusainak.
- Búza: 9 %-kal kevesebb cink, 5 %-kal kevesebb vas, 6 %-kal kevesebb fehérje.
- Rizs: 3 %-kal kevesebb cink, 5 %-kal kevesebb vas, 8 %-kal kevesebb fehérje.
- Kukorica: 3 %-kal kevesebb cink, 5 %-kal kevesebb vas, de hüvelyes növény lévén a fehérje-tartalma nem lett kevesebb.
