Az Európa Unió 2008-as Klíma-és Energiacsomagja keretében vállalta, hogy 2020-ig csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 százalékkal és ugyanennyivel növeli a megújuló energia részarányát, illetve az energiahatékonyságot – hangsúlyozta előadásában Hevesi Zoltán Ajtony a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára a Piac&Profit által rendezett V. Fenntarthatósági Csúcson.
Az államtitkár kiemelte az EU 2030-ra megduplázta vállalását: 40 százalékkal csökkenti üvegházhatású gáz-kibocsátását ÜHG) 1990-hez képest. Az EU 40 százalékos kibocsátás csökkentése belső intézkedésekkel valósul majd meg és egyik fő eleme a kibocsátás-kereskedelmi (ETS) rendszer lesz.
A konferencia előadásairól szóló összefoglalónkat itt találja.
Döntés született arról is, hogy EU-szinten 27 százalékos megújuló energia részarány elérése legyen a célkitűzés. Ugyancsak 27 százalékos, de indikatív, vagyis nem kötelező célkitűzésről született megállapodás az energiahatékonyság terén. Ezen alcélok nem lesznek lebontva kötelező tagállami célokra, és a tagállamok teljes szabadsága biztosított lesz a saját energiamix meghatározásában. Az Európai Tanács a 2015-ös párizsi klímakonferenciát követően vissza fog térni a keretre.
Az energiahatékonyság növeléséhez szükséges beruházási szükséglet az EU átlag GDP 90 százalékánál alacsonyabb jövedelmű államokban átlag 3 milliárd euró lehet évente 2021 és 2030 között. Ily módon a közép-kelet- európai országok eddigi eredményeik és alacsonyabb jövedelmük miatt kompenzációt kapnak.
Pozitívumként értékelte, hogy továbbra is megmarad és forrását tekintve bővül az úgynevezett NER 300 pénzügyi eszköz - a programban foglalt kibocsátási egységek eredeti mennyisége 400 millióra emelkedik, így NER400 lesz a neve. Ebből a forrásból a klímavédelmi intézkedésekhez kapcsolódó innovatív fejlesztések finanszírozhatók.
Létrejön továbbá egy új alap az EU ETS kibocsátási egységeinek 2 százalékából, amely azon tagállamoknak biztosít beruházási forrásokat, amelyek egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 60 százaléka alatt van. Magyarország számára ez jelentős, a kvótaár függvényében akár 224 milliárd forintos fejlesztési forrást jelenthet.
Nem szűnik meg az ingyenes kvótakiosztás rendszere azon iparágak esetében, amelyek ki vannak téve a szénszivárgás veszélyének, így megfelelő mértékű támogatás nyújtható azon ágazatoknak, amelyeknél fennáll a veszély, hogy elveszíthetik nemzetközi versenyképességüket. Az ingyenes kiosztásnál azonban bizonyos időközönként felülvizsgálják majd az érvényes referenciaértéket az érintett ipari ágazatokban lezajlott technológiai fejlődés függvényében.
A keret, a 2020-as klíma- és energiacsomag folytatásaként és ahhoz hasonlóan hatást gyakorol a hazai és az európai versenyképességre.
Lényeges eleme, minden tagállam maga állapíthatja meg hogyan éri el a kibocsátás-csökkentési célt és mindenki maga határozhassa meg a maga energiamixét. Az EU támogatandónak minősítette a hiányzó észak-déli energiainfrastruktúra kiépítését, amelyet Magyarország is ösztönzött.
