2010-ben az Európai Unió vezetését azzal vádolták meg zöldek, hogy elhallgatják, az etanoltermelés ökolábnyomában mennyit nyom latban az őshonos növényzet kiirtása: a termelők erdőségeket vágnak le, mocsarak, lápokat csapolnak le, hogy helyükbe élelmiszernövény-ültetvényeket telepítsenek. (Mint ismeretes, a kivágott fákból felszabaduló CO2 visszajut a levegőbe.) Ráadásul ezek az előírások az évek múlásával rendszerint magasabb etanolarányt követelnek meg, vagyis többet kell keverni ebből az anyagból a hagyományos üzemanyagba.
Mások azt nehezményezték, hogy a brazil cukornádtermés és az amerikai szója- és kukoricatermés etanolgyártásba áramoltatása veszélyezteti a globális élelmiszerbiztonságot, vagyis a teljes lakosság hozzáférését az "elegendő mennyiségű, biztonságos és tápanyagdús élelemhez", ahogy az ENSZ Világegyézségügyi Szervezetének (WHO) definíciója mondja.
A Világbank, az amerikai Energiaügyi Minisztérium és más szervezetek által megrendelt és finanszírozott új tanulmány szerint nincs egyértelmű kapcsolat az élelmiszernövények felhasználásával készült etanolgyártás és az élelmiszerárak között. Vagyis az élelmiszerpiacról így kivont terménymennyiség nem csökkenti annyira a kínálatot, hogy attól -a változatlanul magas kereslet miatt- megugorjanak az árak.
Példaként az Egyesült Államokban 2012-ben lesújtó aszályt hozzák fel, amikor sok etanolgyár csukta be kapuit vagy csökkentette termelését, az élelmiszerárak mégsem változtak. (Na persze, mert az etanolgyártást visszafogták, de mi lett volna, ha változatlan volumenű marad, és emiatt érezhetően akut élelmiszerhiány keletkezik? Akkor sem változtak volna az árak?)
(fotó flickr)
Egyelőre nem éri meg
Időközben a légitársaságok is növelik az etanol arányát üzemanyag-beszerzéseikben. A hagyományos első generációs etanolfajták -amik élelmiszernövényekből készülnek- csak bizonyos arányban keverhetők az üzemanyagba. A légitársaságok próbálták újabb alapanyagokkal bővíteni az etanolpalettát, például takarmányból (pl. házi len) és használt sütőolajból készült bioüzemanyagot is használnak. De a kőolaj árának jelentős zuhanása miatt éppen ez az alternatív üzemanyag vált kevésbé gazdaságos opcióvá. Jelenleg a Lufthansa, a KLM és néhány másik légitársaság használja ezeket az etanolfajtákat kísérleti jelleggel.
A hosszú távú cél mégis az, hogy valahogy kiváltsák a fosszilis kerozint. Néhány hónap múlva esedékes a légiszállítási szektor iparági szervezeteinek találkozója, amelyen megszabnák a szektor emissziócsökkentési paramétereit. Ennek teljesítése azonban az üzemanyag zöldítésével érhető el.
Az Airbus Münchenhez közeli, Ottobrunban lévő telephelyén óriási nyitott tartályokban termelnek algaetanolt a Müncheni Technikai Egyetem munkatársai. A bajor tartományi kormányzat 11 millió dollárt fektet a projektbe. De az előállítás egyelőre "nem gazdaságos" a légitársaságok számára - ami eufemizmus arra, hogy ára voltaképpen magasabb, mint a kőolajalapú keroziné.
Algák gyártják majd a benzint?
A második generációs bioüzemanyagok lényege, hogy mikróbákat hívnak segítségül, hogy bontsák le a rothadó anyagokat és állítsanak elő belőle energiát. Az algák tizenkétszer gyorsabban nőnek, mint azok a növények, melyeket eddig az etanol előállításához használtak fel és harmincszor több olajat lehet általuk kinyerni. A biomimikri példája ez: a gazdaság "elcseni", saját céljaira használja a természet biológiai folyamatait. (A környezettudatos vállalatvezetés guruja szerint egyébként is a természet utánzása lehet a hosszú távú megoldás.)
Szakemberek hangsúlyozzák, hogy az algaetanol előállítás technológiájának fejlesztése még a kísérleti fázisban tart, tömegtermékként való gyártásáig még évek vannak hátra. A légiiparban még 2050-re is csak az éves üzemanyagmennyiség 3-5%-át tudnák kielégíteni.
2013-ban nyitotta meg kapuit az észak-olaszországi Crescentinóban az első második generációs etanolgyár, melyben gombák bontják le a növényi hulladékot. A Beta Renewables tájékoztatása szerint évente 75 millió liter etanolt képesek előállítani versenyképes árakon, állami támogatás nélkül.
Forrás: Reuters
