Március elsején új szabályok lépnek életbe a földforgalmi törvényben: ezentúl jelentősen megszigorodnak a termőföld adásvételére vonatkozó szabályok. A legfontosabb változás a biztonsági okmány bevezetése.

Teljesen új lehetőségek nyílnak meg a cégtulajdonosok előtt, mivel az új Ptk. nem ragaszkodik a cégvezetés eddigi rigorózus szabályozásához. Az új változások a kkv-k közül különösen a kft-kre lesznek pozitív hatással.

Az unió stratégiai célkitűzése, hogy 2020-ra a K+F beruházások mértéke az uniós GDP 3%-ra emelkedjen, elsősorban a magánszektor kutatásfejlesztési beruházásaira érvényes feltételek javításával. Ennek érdekében két éven belül egy új eljárásformát, az „innovációs partnerséget” is be kell építeni a magyar közbeszerzési törvénybe – hangzott el a Világgazdaság „Innovációval a növekedésért” konferenciáján.

Minden vállalkozásnak szüksége van olyan helyiségre ahol tevékenységét végzi. Vannak vállalkozások, melyek ilyen helyiségeket bérbe adnak, mások pedig bérelnek. Minden esetben felvetődik, hogy írásba kell-e foglalni a bérleti szerződést, vagy sem. A jelenlegi szabályozás (Ptk) nem ismer ilyen formakényszert, azonban a bizonylati rend jogi szakértőnk álláspontja szerint megkívánja az írásbeliséget.

Nagy garral nyilatkozott a vidékfejlesztési miniszter a májusban életbe lépő földtörvényről. Fazekas Sándor szerint az erősen vitatott törvényre akkor is rákerül a pecsét, ha Brüsszelnek kifogásai vannak ellene. Pedig a törvény nem csak az osztrák gazdálkodókra van negatív hatással.

Mostanában egyre gyakrabban hallani, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) „előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét” tartott bizonyos vállalkozásoknál, szakmai egyesületeknél. A különböző források által eltérő szavakkal leírt „helyszíni kutatás”, „rajtaütésszerű helyszíni vizsgálat” vagy angol kifejezéssel élve: „dawn raid”, azaz hajnali rajtaütés valójában ugyanaz.

Egy új vállalkozás beindításakor sokan hajlamosak az unalmas és fárasztó feladatokat, mint amilyen a céges jogi munka, folyamatosan halogatni. Csakhogy a nem elvégzett kötelező körök a cég végét is jelenthetik. Megmutatjuk, mik a leggyakoribb hibák az induló vállalkozásoknál.

Számos módon védi a kismamákat és adott esetben a kispapákat is a jelenleg hatályos munka törvénykönyve. Milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak? Ezeket vesszük most sorra a baba fejlődésének, születésének időrendjében!

Engedett a lovas szakmai szervezeteknek a kormányzat, így kikerülnek az alig néhány hónapos rendeletből a leginkább vitatott részek: jelöletlen lovakkal is lehet szolgáltatást végezni, és nem minimum öt ló kell majd egy lovardába.

Az Európai Parlament elsöprő többséggel támogatta a Bizottság azon javaslatát, hogy modernizálják az Unió határokon túlmutató csődtörvényét, még egy esélyt adva az egyébként életképes, de fizetésképtelen cégeknek.

Március közepétől gyökeresen megváltozhat a cégek vezetőinek élete. Az új Polgári Törvénykönyv egyik szabálya érzékenyen érintheti a vezető tisztségviselőket, hiszen a jövőben akár saját vagyonukkal is felelhetnek a társaság működésével kapcsolatban másnak okozott kárért. Jogi szakértőnk segít áttekinteni a lényeget.

A március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyv teremtette meg a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét, az Országgyűlés pedig csütörtökön elfogadta az ennek szabályait tartalmazó törvényt.

A megfelelő munkaerőt nehéz megtalálni, de a megfelelő és olcsó munkaerőt még nehezebb. A modern technológiák fejlődésével azonban teljesen új lehetőségek nyílnak meg a cégek – és a munkavállalók – előtt: a távmunka ma már valódi alternatívát kínálhat, és nem feltétlenül Magyarországról.

Már minden vállalkozás a Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-től hatályos változásainak lázában ég. A legtöbb figyelmet a cégek vezetése a jegyzett tőke mértékének emelésére helyezi, de a saját tőke tekintetében egyéb fontos szabályozásoknak is meg kell felelni. A Piac&Profit szakértője segít!

Egy sikeres új termék óriási lehetőség a vállalkozásnak, ám minél nagyobb profitot hoz az innováció, a versenytársak annál jobban szeretnék utánozni. A másolás ellen véd a jog, többek közt a szabadalmi oltalom, a védjegyoltalom. Korántsem csak a kifejezetten kutatás-fejlesztéssel foglalkozók érintettek! A jogvédelem valamely területe szinte minden vállalkozásnak fontos.

Ki ne hallott volna már olyan fantasztikus ajánlatról, melyből később semmi nem lett és bár az ajánlatevő cég létező, a befizetett pénznek mégis nyoma veszett. Ki ilyen esetben a felelős? Mit tehetünk? Hogyan lehet enyhíteni a kárt? Szakértőnk segít!

A szervezeten belüli visszaélések bejelentésének kereteit szabályozó törvény év eleji hatálybalépésével kikerültek a „szürke zónából” a már korábban kialakított vállalati bejelentési rendszerek és az újakra vonatkozóan is érthetőbb a szabályozás.

Nemcsak a cégek, hanem az ügyvezetők, a vezető tisztségviselők életét is átírja az új Ptk. Az ügyvezetők a vagyonukkal felelnek az okozott károkért, tiltakozniuk kell a rossz tulajdonosi döntések ellen és a cég tartozásaiért is felelősségre vonhatók.

A sokat emlegetett törzstőke-emelési kötelezettségen kívül is jelentős változásokat hoz az új Polgári Törvénykönyv a vállalkozások életében. A cégek azonban csak kevéssé készültek fel az új szabályokra, pedig már a kódex hatálybalépése sem egyszerű feladvány.

Egy vállalkozás életében adódhat olyan helyzet, amikor a jogvitát nem lehet peren kívül megoldani, a bírósághoz kell fordulni. Az előzetes bizonyítás a ténykérdések eldöntéséhez nyújt segítséget. Nagy előnye, hogy nemcsak a bíróságon, hanem közjegyző előtt is lefolytatható.

2014. január 1-től a GYES és most már a GYED mellett is lehet munkát vállalni, akár heti 40 órás jogviszonyban is a gyermek 1 éves kora után. A GYED- del kapcsolatos változások mellett néhány kisebb-nagyobb egyéb módosítás is életbe lépett. Szakértőnk, Pósa Lívia segítségével áttekintjük a kismamák munkaviszonyával kapcsolatos változásokat.

A vállalatok számára új lehetőséget kínál a 2014 januárjától módosult számviteli törvény. E mellett az életbe lépő szigorító szabályozások átláthatóbbá teszik a cégek működését, és segítik a transzparenciát – mondta Barabás Csaba, az EY Nemzeti számviteli szakértője.

Még életbe sem lépett, december végén máris módosították az új Polgári Törvénykönyvet, amely komoly változásokat hoz a magyar jogrendszerben. Változik a társaságok belső finanszírozására vonatkozó szabályozás, emelkedik a kft.-k törzstőkéjének kötelező minimuma, és módosulnak a törzsbetétek mértékére, illetve a pótbefizetésre vonatkozó szabályok is március 15-étől. A Piac & Profit konferenciáján szakemberek ismertetik a részleteket.

Módosult a munkahelyi visszaéléseket bejelentő rendszer szabályozása, most már szigorúbban védik a bejelentők adatait, és akár tízmilliós bírsággal is sújthatják a szabályozást megszegő cégeket.

A hazai felnőtt lakosság 14 százaléka tart attól, hogy olyan munkahelyi problémája adódik, melyet jogi úton lehet csak megoldani. Azonban, ha ilyen helyzetbe kerülnének, a megkérdezettek több mint fele fogadna ügyvédet saját védelmében, és 47 százaléka indítana pert.

A gazdálkodók még nem minden esetben alkalmazzák megfelelően a földhasználatot érintő megváltozott szabályokat, nem teszik meg a kötelező nyilatkozatot. Április 30-ig emiatt még nincs szankció, de azután hoppon maradhatnak a termelők.

A fizetésképtelen cégek ügyvezetőit a jövőben már a felszámolás befejezését megelőzően, a közbenső mérleg alapján is kötelezheti a bíróság arra, hogy álljanak helyt a társaság ki nem egyenlített tartozásaiért.

A közbeszerzési és koncessziós szerződésekre vonatkozó új uniós szabályozás révén az állami, önkormányzati szervek jobb minőségű, olcsóbb szolgáltatásra, árura, munkára köthetnek szerződést. Ezentúl a kis- és közepes méretű vállalatok is könnyebben pályázhatnak, az alvállalkozói szerződésekre pedig szigorúbb előírások vonatkoznak.

Lakóházban és üdülőben kizárólag a háztartásban képződött veszélyes hulladékot és csak a közös helyiségekben lehet gyűjteni – egyebek mellett ezt tartalmazza a hulladéktörvény végrehajtási rendeletének tervezete, amely a kormány honlapján jelent meg.

A márciustól életbe lépő új Ptk-nak köszönhetően lényegesen egyszerűbb lesz a hazai vállalkozásokba befektetők dolga, kevesebbszer kell taggyűlést tartani és a cégbe történő pótbefizetések körül is lesz némi könnyítés.

Több ponton változott az illetéktörvény január 1-jétől: mentesül az illetékteher alól a házastársak közötti ajándékozás és vagyonátruházás, szigorodnak ugyanakkor a gazdálkodószervezetek közötti egyes tranzakciók illetékmentességének feltételei.

Megkönnyítheti azoknak a hazai vállalatoknak a dolgát az új Ptk., amelyek külföldi székhelyű banknál szeretnének hitelhez jutni. A hitelező, vagyis a külföldi bank szempontjából nyilvánvalóan elsődleges jelentőségű, hogy mennyire átlátható a hitelbiztosítéki rendszer magyarországi szabályozása, milyen hatékonyan képes lehívni a rendelkezésre álló garanciákat, illetve hogy mekkorák az adminisztratív terhei és költségei. Az új Ptk. pedig komoly változásokat hoz e téren.

Új fogalmak, pontosabb definíciók és bezárt kiskapuk a megváltozott környezetvédelmi termékdíjat szabályozó törvényben. Íme, a legfontosabb változások és a 2014-től élő új lehetőségek!

Aki élelmiszeriparban dolgozik, már most igényeljen nyilvántartási számot, mert jövőre ellehetetlenülhet! 2015-től ugyanis csak olyan vállalkozótól lehet rendelni, aki rendelkezik FELIR azonosítóval.

Magyarországon 2004 óta állíthatnak ki és fogadhatnak be elektronikus számlákat a vállalatok. A tavalyi év elején módosult a hazai jogszabályi környezet egy európai uniós irányelv alapján, amelynek célja az elektronikus számlázás megkönnyítése, illetve terjedésének elősegítése. A piaci tapasztalatok azonban azt mutatják, a legtöbb szervezet számára továbbra sem egyértelműek a változtatások, illetve az alapvető követelmények és a lehetőségek. Segítünk!

A kormányzat szerint nem kötelező a tartozáskövetelő cégeknek felszámolnia a késedelmi kamatot és a behajtási költségátalányt, a vállalat arról le is mondhat az új Ptk. szerint. Adószakértők szerint a jogszabály túl nagy terhet ró a cégekre.

A munkaviszony megszüntetésével foglalkozó sorozatunk első részének témája a közös megegyezés és részben a felmondás volt. Ebben a cikkben pedig a Piac & Profit szakértő partnere a felmondással kapcsolatos további kérdéseket tárgyalja.

A magyar gazdaság fojtogató rákfenéje a körbetartozás. Követeléskezeléssel ugyan csökkenthetők a potenciális veszélyforrások és az általuk okozott veszteségek, de sok cég még mindig szégyell – vagy különféle kifogások álcája mögé bújva nem akar – követeléskezelőhöz fordulni.

A parlament még nyáron módosította a Munka törvénykönyvét, a kötetlen munkarendre és a szabadság kiadására vonatkozó új szabályok január elsejével léptek hatályba. Egyszerűbb lesz ezentúl átvinni a jövő évre a szabadságunkat.

A privát mobileszközök céges környezetben való használatát nem kezelik a hazai vállalkozások, pedig nemcsak milliós kártérítést és pénzbüntetést kockáztatnak ezzel, hanem azt is, hogy jogvita esetén teljesen kiszolgáltatottá válnak munkavállalóikkal szemben.

Számos, horgászokra vonatkozó változás lép életbe 2014. január 1-jétől. A módosítások érintik többek között az állami horgászjegyeket, a fogási naplókat, de egyes halfajok kifogható méretét és napi kifogható mennyiségét is.

A Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jétől hatályos módosítása több ponton is megváltoztatta a számlák késedelmes kifizetésére vonatkozó szabályokat. „Eddig a vállalkozó szabadon eldönthette, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot vagy sem. Mostantól mindenképpen meg kell ezt tennie, ráadásul kötelező lesz minimum 40 eurónak megfelelő forintösszeget is felszámolnia behajtási költségátalányként. Ez aránytalanul nagy terhet róhat a késedelembe eső gazdálkodókra. Különösen nehéz helyzetet teremt az olyan jóhiszemű vállalkozások számára, akik azért nem tudnak alvállalkozóiknak pontosan fizetni, mert őket sem fizette ki a fővállalkozó.” – mutatott rá Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója.

Az internetes áruházak forgalma az ünnepek előtt ugrásszerűen megnő, ugyanakkor a vásárlásokkal összefüggő kötelezettségekkel, buktatókkal sokan nincsenek tisztában. Érdemes tisztában lenni a szabályokkal – a vásárlás és az eladás terén egyaránt – annak érdekében, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket.

Könnyebben juthatnak olcsó forráshoz a jövőben az őstermelők és a családi gazdaságok, mivel a továbbiakban ők is kedvezményezettjei lesznek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának.

Alig két hónap múlva minden piaci szereplőnek, köztük az energetikai és ipari vállalatok döntő többségének jelenteniük kell az általuk kötött határidős és opciós ügyleteket.

Négy esetben áttolható a tárgyévi megmaradt szabadság, illetve annak meghatározott része a következő évre. A szabadságot kötelezően az esedékesség évében kell kiadni. Ha azonban a szabadság még az esedékesség évében megkezdődik, ezzel egybefüggően a következő évben legfeljebb öt munkanap kiadható.

Kevés jogszabályt kísért akkora tiltakozás, mint az új földtörvényt, ami miatt még az egyébként hagyományosan összezáró kormánypárton belül is ellentétek robbantak ki. A most hatályba lépett jogszabály ugyanis teljesen átszabhatja a jelenlegi birtokviszonyokat, miközben a magyar - és az uniós - állampolgárok jelentős részét kizárja a földvásárlók köréből.

A vezető állású munkavállalókra nem terjed ki a kollektív szerződés hatálya, hiszen ők azok, akik a munkáltatói álláspontot képviselik a munkáltatói - munkavállalói érdekegyeztetések alkalmával.