Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat szerint az iratbetekintési jog csak kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható. Amennyiben a kérelmező olyan adatot akar megismerni, illetve arról másolatot készíteni, amelynek titokban tartásához másnak jogos érdeke fűződik, a GVH akkor engedélyezi a megismerést, illetve a másolat elkészítését, ha előtte a kérelmező írásban vállalja az adat titokban tartását.
A versenytörvény megengedi azt, hogy a jogsértést vizsgáló versenytanács egyezséget kössön az elkövetővel. Ilyenkor az eljárás felgyorsul és kisebb lesz a bírság is. Az így létrejött egyezségi nyilatkozatról másolat nem, csak feljegyzés készíthető.
A kis- és középvállalkozásokkal (kkv-kal) szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén – kivéve az Európai Unió jogába való ütközést – az eljáró versenytanács bírság kiszabása helyett, figyelmeztetést is alkalmazhat.
Kötelező bírságot kiszabni, ha a jogsértés közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányult, vagy a részvevők összehangolt magatartást tanúsítottak. Szintén bírságolni kell - figyelmeztetés helyett - ha a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott csoportjához tartozó személlyel szemben került sor.
A javaslat módosítja az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvényt is. Ebben felhatalmazza a kormányt arra, hogy meghatározza az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módját és mértékét.
A versenytörvényt számos ponton módosult az elmúlt néhány évben: legutóbb 2014. július 1. napjával, (igaz, egyes részei csípik Brüsszel szemét) komolyan átírták a szabályokat. Korábban a dinnyebotrány miatt írták át a versenytörvényt, így a versenyhivatal bizonyos esetekben tehetetlen a kartellekkel szemben.
