Egyre többet kell várni a pénzre

Minimálisan ugyan, de tovább növekedett a határidőben kifizetett számlák aránya a piacon, így a tavalyi év első félévéhez képest 0,37 százalékos javulás volt tapasztalható - derül ki a Bisnode Magyarország Kft. elemzéséből. Egyre több megyében szorul 30 százalék alá a késve rendezett számlák aránya, de még így is jelentősen növekedett az átlagos késedelem a piacon.

Kép: PP

Az első hat hónapban némileg növekedtek a gazdasági szereplők által használt fizetési határidők hazánkban. Míg 2014 és 2015 első két negyedévében 26,5 nap körül mozgott az utólag rendezett számlák átlagos fizetési határideje, addig a mostani érték már a 28 napot közelíti - pedig jellemzően az első negyedévben okoz gondot a számlák kifizetése. Annak ellenére, hogy a hitelező vállalatok átlagosan 1,2 nappal növelték a visszafizetési határidőket, a fizetési késedelmek terén is emelkedést tapasztalhattunk. A Bisnode legfrissebb adatai szerint az átlagos késedelem meghaladja a 18 napot, míg 2015-ben „mindössze” 15,7, 2014-ben pedig 15,3 napot kellett a késve fizetett számlákra várniuk a hitelezőknek.

Érdemes a fizetési határidőkön és késések alakulásán felül a határidőben, illetve késve fizetett számlák részarányát is megvizsgálni. Az idei év első hat hónapjában ezen a téren is javulást tapasztalhattunk, igaz, a mostani 0,37 százalékpontos javulás messze elmarad a 2014 és 2015 első féléve között tapasztalt csaknem három százalékpontos növekedéstől.

Van ahol minden második számlával csúsznak

A legnagyobb fizetési határidővel továbbra is a vegyiparban, a gépiparban illetve a számítógép, elektronikai, optikai termékeket gyártó cégek körében lehet kalkulálni, ahol eléri a 40 napot a számlák kiegyenlítésének átlagos határideje. A legrövidebb terminusban részesülő ágazatok az oktatás, a közigazgatás védelem és a kötelező társadalombiztosítás területén működő cégek 12 illetve 13 nappal. A legkisebb – maximum 11 napos – késedelemmel az egyéb szolgáltatók (9 nap), az ipari gépjavítással foglalkozó vállalatok (10 nap), valamint a kiskereskedelmi, élelmiszeripari vagy textilipari cégek (11 nap) fizetnek. Egyes ágazatokban viszont akár 30 nap feletti átlagos késedelem is előfordulhat, ilyen a gépjármű-kereskedelem átlagosan 55 nappal, vagy a humán-egészségügy vagy a művészet, szórakozás, szabadidős tevékenységgel foglalkozó vállalkozások 32, illetve 30 nappal.

Keleti József, a Bisnode Csoport Country Managere felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos ágazatokban nem árt kiemelt körültekintéssel eljárni, mivel a bútorgyártó és a papíripari cégek körében még az 50 százalékot sem éri el a lejárat előtt fizetett számlák aránya, továbbá ezekben az ágazatokban – csakúgy, mint a művészet, szórakozás, szabadidős tevékenységgel foglalkozó vagy építőipari vállalkozások körében – az országosnál jóval magasabb arányban fordulnak elő 60 napot meghaladó késedelmek. (Hozomra, pedig nem lehet üzletet alapozni.)

KÉNYSZERTÖRLÉS? MIKOR KERÜLHET ERRE SOR?
Egyre több cég kerül kényszertörlésre, részben azért is, mert nincsenek tisztában azzal, hogy az eljárás legfőbb szabályai 2014. július 1-jei hatállyal jelentősen módosultak, ezért érdemes áttekinteni az új rendelkezéseket. A kényszertörlési eljárás a cég jogutód nélküli megszűnését eredményezi, és amely a végelszámolással és felszámolási eljárással ellentétben a cég visszafordíthatatlan megszűnésére irányul.
Bár egyre több számlát fizetnek ki határidőben ma Magyarországon, mint a korábbi években, nem szabad figyelmen kívül hagynunk az iparági sajátosságokat, valamint azt a tényt, hogy azok a vállalkozások, akik nem rendelkeznek megfelelő likviditással, egyre hosszabb csúszásokkal lesznek csak képesek kintlévőségeiket rendezni, így az egyes ágazati, illetve regionális karakterisztikák mellett az egyes üzletfelek fizetési szokásait is célszerű megvizsgálni üzletkötés előtt.

Borsodban rosszabb, Tolnában jobb a helyzet

Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Vas, Fejér és Jász-Nagykun-Szolnok megye cégei kapják a leghosszabb fizetési határidőt üzletfeleiktől számláikra. Esetükben – a Bisnode adatai alapján – a számla kiállítása és lejárata között átlagosan több mint 30 nap telik el. A legkisebb – 24 nap körüli – átlagos számlafizetési határidőkkel Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Csongrád megye vállalkozásainak kell számolniuk.

A legnagyobb fizetési határidővel – átlagosan 32 nappal – Borsod-Abaúj-Zemplén megye cégei számolhatnak, de Hajdú-Bihar, Vas, Fejér és Jász-Nagykun-Szolnok megye vállalkozásainak sincs okuk panaszra 30 nap feletti átlagos fizetési határidejükkel. A legszigorúbb számlakiegyenlítési feltételekkel Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád, Nógrád és Bács-Kiskun megye cégeinek kell számolniuk, náluk ugyanis az átlagos fizetési határidő nem éri el a 26 napot. A legnagyobb késedelem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében várható, ugyanis az elmúlt 12 hónap alatt átlagosan több mint 30 nappal növekedtek itt a fizetési késések. Pest, Fejér és Csongrád megye cégeinél ugyancsak nagyobb – 20-23 napos – elmaradással kell számolnunk. A legalacsonyabb – mindössze 10 napos – átlagos késéssel Somogy megye cégei büszkélkedhetnek. Őket 11 nappal Győr-Moson-Sopron, Zala és Nógrád megye vállalkozásai követik.

Az idei év első felében Zala, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb a pontosan fizetett számlák aránya. Őket Pest és a tavaly még listavezető Békés megye követte ugyancsak 71 százalék feletti értékkel. A legtöbb fizetési késedelem Somogy megyében, Budapesten és Vas megyében történt, ahol az időben fizetett számlák aránya 63 százalék alatt maradt. A leglátványosabb javulást Zala megye több mint 10 százalékponttal, illetve Nógrád és Tolna megye több mint 7 százalékponttal produkálta. Ennek köszönhetően Zala megyében meghaladja a 73 százalékot a lejáratra fizetett számlák aránya, de az egy évvel ezelőtt a lista végén kullogó Nógrád és Tolna megye is a középmezőnyig küzdötte fel magát. A legnagyobb visszaesést Békés megyében mértük több mint négy százalékpontos csökkenéssel. Őt ugyancsak számottevő romlással Vas, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron és Csongrád megye követte.

A gazdaság alapjait fenyegetik az adósok
A vállalkozások árbevételének átlagosan több mint 23 százaléka kintlevőség, tehát olyan kiszámlázott tétel, ami adott pillanatban nincs kifizetve. Mivel a cégek nyeresége árbevételüknek csupán átlagosan 2 százaléka, így nem lehet kérdés, hogy a kintlévőségek kezelése elsődleges kérdés.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo