Farkas Gábor, a KPMG Tanácsadó Kft. szenior adómenedzsere szerint nem mindegy, hogyan kezeli adott vállalkozás az ellenőrzés eredményét. "A tapasztalatok szerint a jogérvényesítési hajlandóság viszonylag alacsony, az adóhatóság elsőfokú határozata ellen mindössze az esetek 10 százalékában nyújtanak be fellebbezést, holott közel minden harmadik esetben sikerül megváltoztatni a végeredményt másodfokon" - mondta Farkas Gábor. Érdemes utána menni egy-egy megállapításnak, mert könnyen lehet, hogy a későbbiekben e vizsgálat alapján fog az adóhatóság az adott vállalkozásra tekinteni. Fennáll annak a veszélye is, hogy romló megítélést kockáztatunk a vállalat partnereinek szemében is - tette hozzá a szakember a Joint Venture Szövetség "Ügyvezetők ébresztő! Adóellenőrzés és ami mögötte van!" címmel rendezett konferenciáján, amelyről együttműködő partnerünk a HR Portál közölt összefoglalót.
(Korábbi cikkünkből megtudhatja, mitől válhat rémálommá egy munkaügyi ellenőrzés!)
Kuntner Andrea, a VGD Ferencz és Partner Kft. adópartnere óva intett mind a túlzott elbizakodottságtól, mind a revizorral szembeni szervilis magatartástól, mondván az ellenőr dolga elsősorban nem a kompromisszumok keresése, hanem az, hogy hibát találjon. Márpedig a statisztikák alapján erre egyre nagyobb esély kínálkozik: míg 2005-ben 185,8 milliárdot tett ki az ellenőrzések során megállapított nettó adókülönbözet, addig 2012-re ez már 470 milliárd forintra rúgott. "Az ellenőrzések számával párhuzamosan nő a megállapítások száma is, az ellenőrök kifejezetten felkészültnek mondhatóak, ráadásul inkább képviselnek egyfajta hatósági, mintsem partneri látásmódot" - összegezte. Elmondása szerint a kulcs a megfelelő felkészülésben rejlik, melynek révén közel 33
Hetényi Kinga, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda vezetője a március 15-én hatályba lépő új Ptk. ügyvezetői felelősséget átíró rendelkezéseit taglalva igyekezett eloszlatni a jelenlévők aggodalmait. "Továbbra sincs deklarálva egzakt módon, mi az elvárható ügyvezetői magatartás, és ez jelenleg zavarokat okoz, ráadásul akár az adott üzleti tevékenység és cégméret függvényében is eltérhet" - hívta fel a figyelmet az új szabályozás egyik legkomolyabb szürke zónájára Hetényi Kinga. "Számos egyeztetés és konzultáció után azt mondhatjuk, hogy a jogalkotói cél világos, de a jogszabály alkalmazását és így például a vezető tisztségviselőtől elvárt gondosság fokának pontosítását a bírói gyakorlat fogja kialakítani" - tette hozzá.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!
