Ha elérjük a klímaegyezmény céljait, még nem vagyunk sehol

Életbe lépett a történelmi jelentőségű párizsi klímaegyezmény, melyben mintegy kétszáz ország kötelezte el magát az éghajlatváltozás megelőzése és az emberi civilizáció védelme iránt. Az államok jelenlegi vállalásai azonban a felét sem teszik ki annak a szintnek, amely elegendő lenne a katasztrófa elkerüléséhez. Itt az ideje, hogy minden ország, köztük hazánk is komolyan vegye szerepét az éghajlati válság elleni küzdelemben.

A 2015. december 12-én elfogadott, rekordgyorsasággal, két évvel a tervezett előtt életbe lépő párizsi egyezmény az első olyan éghajlatvédelmi megállapodás, amely a Föld szinte minden országa számára előír kötelezettségeket. A megállapodás célként fogalmazza meg a 2°C-os globális felmelegedési küszöbértéket, (és törekvésként az 1,5 Celsius fokot) és a század közepére az üvegházhatású gázkibocsátás teljes semlegesítését. Kevés a mozgástér: a globális átlaghőmérséklet emelkedése már túllépte az 1 °Celsius fokot, és a klímaegyezményben szereplő jelenlegi nemzeti vállalások a felét sem teszik ki a szükséges kibocsátás-csökkentésnek. Ha így haladunk, az évszázad végére 3,4 fokkal lehet melegebb a Föld klímája, ami katasztrófát jelentene számunkra.

Az az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentése szerint azonban a megállapodás nem lesz elegendő: 2030-ban az emisszió várhatóan eléri a 54-56 milliárd tonna szén-dioxidot, ami 12-14 milliárd tonnával lesz több, mint ami ahhoz szükséges, hogy tartható legyen a 2 Celsius-fok alatti küszöb. Egymilliárd tonna nagyjából egyenlő az Európai Unió tagállamainak közlekedése (benne a légiközlekedés) által egy év alatt generált gázkibocsátásnak - olvasható az UNEP honlapján közzétett jelentésben.

Ha nem teszünk további lépéseket, elkerülhető emberi tragédiát fogunk gyászolni
Ha a párizsi klímavállalásokat teljesen mértékben megvalósítják, a 2030-ra jelzett kibocsátás mértéke alapján a hőmérséklet-emelkedés 2,9-3,4 Celsius-fok lesz ebben az évszázadban az iparosodás előtti időkhöz képest. „Ha nem teszünk további lépéseket, kezdve a jövő heti marrakeshi klímakonferenciával, elkerülhető emberi tragédiát fogunk gyászolni. Az éhség, szegénység, betegség és konfliktusok által sújtott klímamenekültek állandóan az elszalasztott lehetőségre fognak emlékeztetni minket. Sokkal gyorsabban kell cselekednünk” - hangoztatta Erik Solheim, az UNEP főtitkára.
A szomjúság hajtja a menekülőket
Vannak olyan területek, ahol a környezeti feltételek teljesen ellehetetlenítik az ottaniak életét, nem hagyva más megoldást, mint az elvándorlást. Van ahol elég a közelbe költözni, hogy megfelelő mennyiségű ivóvízhez jussanak, ám máshol az országot, sőt kontinenst kénytelenek maguk mögött hagyni emberek. Kik is valójában a klímamenekültek és milyen kiváltó okok állnak az egyre durvábbnak ígérkező menekülthullám hátterében?
Az idő pedig sürget: az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) októberi adatai szerint a légköri szén-dioxid-koncentrációja már nem fog a szimbolikus 400 ppm-es küszöbérték alá esni a mai felnőttek életében. Ez a határt átlépve a kutatók szerint lehetetlenné válik a globális felmelegedés 2 Celsius fokon tartása. A jelenlegi a legmagasabb koncentráció a hárommillió évvel ezelőtti pliocén kor óta. Abban a korban a tengerszint nagyjából 19 méterrel volt magasabb a mainál, az Északi-sark közelében fák nőttek, mert nem volt jég.

A párizsi klímaegyezmény életbelépése ugyanakkor egyértelmű elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók kivezetése és a megújuló energiaforrások használata mellett. Az átállás már meg is kezdődött. Kínában drasztikus fordulat következett be az energiapolitikában, melynek következtében a szénfelhasználás és a kibocsátások már két éve csökkennek az országban. 2014-ben a termelt villamosenergia több mint negyedét már tiszta energiaforrások szolgáltatták.

Két szélturbina óránként

Félmillió napelemcella naponta. Ez nem elírás, a világon ilyen tempóban épül ki a megújuló energiaforrások használata. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb jelentése szerint 2015-ben összesen 153 Gigawattóra megújuló energia kapacitást építettek ki globálisan, a napi félmillió szolárpanel ennek összesen a harmadát, alig 49 GWh-t adja. A szélenergia terén a fejlődés még nagyobb volt, összesen 66 GWh új kapacitás állt rendszerbe, jelentős része ennek Kínában, ahol az IEA jelentése szerint két szélturbinát állítanak rendszerbe minden egyes órában.

Miért csípik a kormány szemét a szélerőművek?
A kormányzat nem támogatja új szélerőművek megépítését Magyarországon – ez derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Narancsnak adott válaszából. Utánajártunk, miért csípik a kormány szemét a szélerőművek, miközben más országokban a napenergiával egyetemben óriási összegeket fordítanak a megújuló energiaforrások kiépítésére.
Összehasonlításképpen a Paksra tervezett új atomerőműblokkok tervezett kapacitása a 3 GWh-t sem éri el. Nem véletlen, hogy a szakemberek zöld forradalomról beszélnek, a megújuló energiaforrások előretörését rendre alulbecslő IEA igazgatója, Fatih Birol szerint a világ energiahálózatának teljes átalakulása megy végbe a szemünk előtt.

Ennek érdekében Magyarországon is fel kell gyorsítani a fenntartható megújuló energiák terjedését. Hazánk megújulókra vonatkozó nemzeti vállalása a legalacsonyabbak között van az Európai Unión belül. 2020-ra a bruttó energiatermelés (áramtermelés, közlekedés, fűtés) mindössze 14,65%-át fedezné az ország megújuló forrásokból. Ennek a célszámnak a teljesítése is még hátra van: 2014-ben a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya csupán 9,5% volt. Szükség van a napenergia arányának növelésére, mely jelenleg mindössze 0,5%-a a hazai megújulóenergia-termelésnek, valamint a szélenergia térnyerésére is. A szélerőművekre vonatkozó szabályozások közelmúltbeli módosításaival azonban a magyar kormány csak további akadályokat gördített a szélerőművek építése elé - vélekedett a Greenpeace környezetvédelmi szervezet.

„A hazai erőltetett atomenergia-fejlesztés sem jelent megoldást az éghajlati válság leküzdésére. Az atomenergia drága, környezetszennyező, és hátráltatja a megújulók fejlődését. Miközben a megújulókkal gyorsan és költséghatékonyan tudnánk átállni a környezetbarát és biztonságos energiatermelésre. Ezzel Magyarország követné a világtrendeket is, megújulókból ugyanis már most több energiát állít elő a világ, mint atomenergiából”– mondta Bozsó Brigitta, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.

Riasztó jelek
A megállapodás által megnevezett küszöbértékek nehezen lesznek tarthatóak: legalábbis az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) által közzétett mérési eredmények alapján. Eszerint ugyanis az északi féltekén februárban már elérte a globális átlaghőmérséklet emelkedése a 2 Celsius-fokot, míg az 1990–2010 közötti átlagnál 0,5 Celsiussal volt magasabb a hőmérséklet. Ezt Magyarországon is érzékelhettük, februárban több mint 5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a sokéves átlag, és az egész téli időszak 2,3 fokkal enyhébb volt, mint az 1981 és 2000 között megszokott 0 fok körüli hőmérsékletek.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo