Két jó hír, két nap alatt

Újabb remény a bolygónk klímájának? Egymásra licitál az Egyesült Államok és Kína az emisszió visszafogásában. Barack Obama harminc százalékos csökkentést irányzott elő a szénerőműveknek a 2005-ös értékhez képest, míg Kína a következő öt éves tervben felső határt és kemény szankciókat irányzott elő a szén-dioxid kibocsátásra.

Évek óta vártuk ezt az áttörést, újra lendületbe jöhet a Föld klímajának védelmére indított nemzetközi kezdeményezés Kép: Pixabay

„Elnökként tenni fogok azért, hogy a tengerszint lassabban emelkedjen és bolygónk gyógyulni kezdhessen” – ígérte Barack Obama még 2008-ban, az elnöki kampánya alatt. Nagy szavak egy amerikai elnöktől, hiszen elődje George W. Bush addig még a klímaváltozás szót is nagy ívben kerülte, amikor csak tehette. De Obama eddigi elnöksége alatt sem történt jelentős változás a nagy szavakon kívül. Az Egyesült Államok kormányzati szinten továbbra is ignorálta a klímaváltozás tényét, Washington nem írta alá a Kyoto-i klímanyilatkozatot és továbbra is blokkolta a kötelező érvényű nemzetközi megállapodások megkötését. Közben pedig szépen lassan lélektani határhoz érkezett a szén-dioxid szint a légkörben.

Pekingben is hasonló volt a helyzet: Kína ugyan elméletben szabályozza az ország szén-dioxid kibocsátását, a gyakorlatban azonban ez az érték a távol-keleti ország gazdasági növekedéséhez van kötve, így azon kívül, hogy a kínai vezetők erre hivatkozhatnak a nemzetközi fórumokon, sok haszna nem volt a jövőnk szempontjából. Éppen ellenkezőleg, Kína a világ legnagyobb üvegházgáz-kibocsátójává vált, 2005 óta 50 százalékkal növelte emisszióját, elsősorban a nyakló nélküli szénerőmű építésnek és az évente 10-20 százalékkal növekvő gépjárműállománynak köszönhetően. (Októberben pedig a Klímablog is megírta, hogy Kína egyes részein 100 méterre sem lehetett látni a szmogtól.)

Washington rászáll a szénerőművekre

E hét elején azonban változás történt, amelynek hosszú távú hatásai az egész klímavédelmet mozgásba hozhatják. Washingtonban ugyanis hétfőn közzé tették a Tiszta Energia Tervet, amelynek értelmében az Obama-adminisztráció harminc százalékkal kívánja csökkenteni a szénerőművek széndioxid-kibocsátását a 2005-ös szintről 2030-ra.

Aszályosabb nyarak és csapadékosabb telek jönnek
Magyarországon a jövőben aszályosabb nyarakra és csapadékosabb telekre kell számítani, az extrém időjárási jelenségek intenzitása pedig nőhet a klímaváltozás következtében. Minden évszak melegszik majd, de a legjobban a nyár.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) által bejelentett intézkedés – amelyet az amerikai elnök végrehajtói hatalmánál fogva rendeletben fog szentesíteni és így megkerüli a republikánus többségű Kongresszust, mindeddig a legkomolyabb környezetvédelmi intézkedés, amelyet Barack Obama kezdeményezett. A Tiszta Energia Terv értelmében az államoknak 2016. június 30-ig kell majd beterjeszteniük a végrehajtására vonatkozó projektjeiket, de szükség esetén akár további egy-két évi haladékot is kaphatnak a cselekvési programjuk kidolgozására. Az államok a különböző megoldások kombinálásával érhetik el az iránycélt, így az erőműveikben és azokon kívül is növelhetik a hatékonyságot, csökkenthetik az üzemórákat, de fejleszthetik a megújuló energiaforrásaikat is. "Elnökként és szülőként visszautasítom, hogy a gyerekeinket egy olyan bolygóra kárhoztassam, amely helyrehozhatatlan" - jelentette ki hétvégi rádióüzenetében Barack Obama.

 

A terv ugyan első pillantásra ambiciózusnak tűnik, ám a gyakorlatban kevesebb erőfeszítést kíván az amerikaiaktól, mint gondolnánk. Az elmúlt években ugyanis a palagáz-kitermelési forradalom és az elektromos energiatermelésben egyre nagyobb szerepet kapó földgáz miatt jelentősen (egyedül 2013-ban 12 százalékkal) csökkent a szénerőművek által kibocsátott szén-dioxid mennyisége, ami ráadásul a gazdasági válság következtében visszaesett energiafogyasztásnak köszönhetően a bázisévként megjelölt 2005-ös évhez képest már amúgy is mintegy nyolc százalékkal alacsonyabb volt. Mivel a 600 erőmű az Egyesült Államok teljes kibocsátásának mintegy 40 százalékát adja (míg az áramtermelés 38 százalékát), így az USA tavaly összességében csökkentette kibocsátását. (Ezzel szemben a híresen zöldpárti Németország 2, míg Dánia 6,8 százalékkal növelte kibocsátását tavaly.)

Kína is követi az amerikai példát

Alig egy nappal az amerikai bejelentés után a legnagyobb szennyező Kína is bejelentette, hogy lépéseket tesz az emisszió csökkentése érdekében. Ennek értelmében Peking felső határt jelöl meg az ország kibocsátásának és kemény szankciókat helyezett kilátásba azoknak a vállalatoknak, amelyek nem csökkentik saját kibocsátásukat. He-Csian-Kun klímaügyi megbízott Pekingben bejelentette, hogy a kibocsátási célszámot a következő ötéves tervben fogják rögzíteni, amely 2016-ban lép életbe.

A robogó durvább klímagyilkos, mint egy teherautó
A robogók erősebben szennyezik a levegőt, mint a teherautók – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A járó motorral várakozó robogó sok ezerszer több, szmogot keltő aeroszolt, vagyis az áramló levegőben lévő egyszerű részecskét vagy folyadékcseppet bocsát ki, mint a nagyobb járművek.
Természetesen kérdés, hogy milyen magasan lesz majd az a felső határ. Azonban Kína már az elmúlt években lépéseket tett szénerőművei és a legsúlyosabb környezetszennyezők megregulázására. Így például megbüntették az egyik legnagyobb állami vállalatot, a Sinopec-et, és szigorú szabályokat vezettek be az új szénerőművek létesítésével kapcsolatban. Ezen kívül Peking nagy ívű nukleáris fejlesztésbe fogott, hogy atomenergiával váltsa ki pazarló szénerőműveit: hivatalos bejelentések szerint az elkövetkező tíz évben harmincnál is több erőmű építését tervezik.

Persze a kínai vezetést nem elsősorban a világ megmentése vezérelte ezekben a lépésekben, hanem a lakosság megnyugtatása. Közép-Kínában, így a fővárosban is, már kritikus szintet ért el a légszennyezés, méghozzá elsősorban a szénerőművekből származó korom és por miatt. Három éve egyetlen nap Pekingben már egyenlő volt egy doboz cigaretta elszívásával, egy élelmes üzletember pedig konzervlevegőt kezdett árusítani a városlakóknak – hatalmas sikerrel. És a helyzet azóta csak romlott. A soha nem tapasztalható felháborodás miatt a kínai vezetők több intézkedést is hoztak, hogy megnyugtassák a háborgó lakosságot, 2012-óta például halálbüntetéssel is sújtható a légszennyezés.

Újra lendületet kaphat a nemzetközi klímavédelem

A két ipari gigász lépéseinek hatására újra lendületet kaphat a nemzetközi klímavédelem. (Érdemi lépéseket eddig ugyanis csak az Európai unió tett a kibocsátás csökkentésére.) A két nagyhatalom eddig egymásra mutogatott, arra hivatkozva, hogy gazdasági versenyképessége kárt szenvedne, ha szabályozói eszközökkel kényszerítené ki a szén-dioxid szennyezés csökkentését – míg a másik semmit sem tesz. A két nagy mellett számos kisebb, de jelentős kibocsátó, mint India, és Oroszország is inkább csak szavakban támogatta a nemzetközi terveket.

Ám most a helyzet megváltozott: Peking és Washington most Brüsszellel karöltve már áttörést érhet el a következő, Párizsi klímacsúcson, ahol jövőre várhatóan majd egy új, nemzetközi megállapodást is elfogadnak, amely 2020-tól leválthatná – vagy kiegészíthetné a Kyoto-i Egyezményt.

Márpedig ha az emissziót nem sikerül visszafogni, akkor a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése az évszázad végére meghaladhatja a 4 Celsius-fokot is – közölte korábban az ENSZ klímajelentése. Az IPCC szerint a középhőmérséklet az ipari forradalom előtti korszakhoz képest azonban legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedhet 2100-ig ahhoz, hogy kezelhetők legyenek a felmelegedés okozta éghajlatváltozás hatásai.  A középhőmérséklet emelkedését pedig csak akkor lehet a 2 Celsius-fokos határ alatt tartani, ha sikerül az üvegházhatást előidéző gázok légköri koncentrációját – szén-dioxidban számolva – a 450 ppm (milliomod térfogatrész) körüli szinten (430–480 ppm között) stabilizálni. Ehhez az üvegházhatású gázok kibocsátását 40–70 százalék közötti mértékben kell csökkenteni 2050-re a 2010-es szinthez képest.

A klímaváltozás következményei
Háborúk, éhínség, menekültek
Az IPCC jelentése szerint, ha nem sikerül visszafogni az emissziót, hanem a jelenlegi vagy még nagyobb méretekben folytatódik az üvegházgázok kibocsátása, akkor 2050-től visszafordíthatatlanul átlépjük azt a pontot, amikor még 2 Celsius-fok alatt lehetett volna tartani a felmelegedést. Mint azt a jelentés kiemeli, ebben az esetben 2100-ra 3,6–4,8 Celsius fokkal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete, aminek katasztrofális következményei lesznek. Nőni fog a menekültek száma, és a szűkösebb forrásokért való küzdelem (elsősorban az ivóvíz miatt a Közel-Keleten, Közép Ázsiában és Észak-Afrikában) háborúk törhetnek ki. A témáról itt olvashat részletesebben!
Vízhiány
Elsősorban a szubtrópusi övezetekben alakulhat ki ivóvízhiány, a gelccserek elolvadása miatt (India, Kína), illetve az átalakuló időjárási viszonyok (Afrika, Ausztrália) következtében. A gleccserek olvadása miatti vízhozamcsökkenést várhatóan hazánk is megérzi majd, az IPCC szerint azonban Közép-Európában az évszázad közepéig éppenséggel emelkedni fognak az ivóvízkészletek. A témáról itt olvashat részletesen!
Élelmiszer-termelés
A fő takarmánynövények, a búza, a kukorica, a szója, a rizs esetében a jelentés a termésátlagok csökkenését vetíti előre, átlagosan a jelenlegi ötödével lehet kevesebb a hozam. Az IPCC arra is figyelmeztet, miszerint az átalakuló időjárási viszonyokhoz történő alkalmazkodással a veszteség egy része kivédhető, kérdéses azonban ezek (mint a nagyléptékű műtrágyahasználat) fenntarthatósága. A témáról itt olvashat részletesen!
Egészség
A klímaváltozás miatt eltolódó éghajlati övek új, a magasabb szélességi fokokon ismeretlen betegségek terjedését okozhatják. Közép-Európában is megjelenhetnek olyan szubtrópusi-trópusi betegségek, mint a malária, a nyugat-nílusi vírus vagy a dengiláz. Jó hír azonban, hogy visszaszorulhatnak az influenzás megbetegedések a csökkenő erejű lehűlések következtében.
Hő- és árhullámok
Az európai népességet és ezen belül a magyarokat elsősorban a gyakoribb hőhullámok és özönvízszerű, periodikusan visszatérő esős időszakok teszik majd próbára. A városok csatornarendszereit úgy kell átépíteni, hogy képesek legyenek kezelni a hirtelen érkező nagy tömegű csapadékot, míg a folyami árvízi védekeznél a gyorsan érkező, rekordmagasságú árhullámokra kell felkészülni. A témáról itt olvashat részletesebben!

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo